na hagyjuk. kezdjem az optimizmussal vagy a pesszimizmussal?

legyen az optimizmus. szóval. ez volt eddig a legjobb szülinapom. és szerintem egy 18. szülinap sem überli a tényt, hogy a kedvenc együttesem felköszöntött, hogy nekem vetkőztek és miattam előre hoztak egy számot, hogy az nekem szóljon. tehát igen. ezt nem tudja senki überelni. és pontosan 00:53-kor oda mentem a cigis pulthoz és kértem egy doboz piros multit. srác kiröhögött, mikor mondtam neki, hogy 53 perce vehetek legálisan dohány árút, úgyhogy kérnék, de kiadta. és el is szívtam az első legális szálamat. jippi és juppi. nem maradtam kint olyan sokáig mint gondoltam, de eleve nem úgy volt, ahogyan gondoltam, tehát nem számít. nekem megfelelt. és finom volt a pezsgő^^

pesszimizmus. nos. mikor jött a torta és azt mondták fújjam el a gyertyát... valahogy nem olyan kívánságom volt, hogy legyek boldog. jöjjön el a szerelem. ne bukjak meg vagy hasonlóak. hm. de titok mit kívántam. mert különben nem válik valóra. kaptam pár üzenetet jó kívánságokkal agyon tűzdelve. persze, mosolygós köszönömöt rebegtem. miközben csúnya gondolataim voltak. el lett cseszve minden. egyedül a tesóm volt, akitől rohadt jól esett a dolog. mindenki mástól meg alig bírtam megszabadulni. de én kötelességtudóan ott voltam. még ha öt percenként akartam elsírni magam, akkor is. utálom. gyűlölöm. rühellem és legszívesebben telibe hánynám az egészet. utálom a szülinapokat. túl vagyok a legfontosabbakon, úgyhogy már nem számít. innentől kezdve, senki ne köszöntsön fel! akkor boldog leszek.

meg volt az első szavazásom. titok, hogy kit ikszeltem!:P

https://www.youtube.com/watch?v=TcgSE1Bb8RM

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.